| Történeti áttekintés |

A télikertek megjelenése
A pálmaházaktól a télikertekig

A télikerteket az arisztokráciának a trópusi növények iránti szenvedélye terjesztette el. Magyarországon Lippai János botanikus már a XVII. században írt a növények teleltetéséről "Miképpen kell télbe a virágokat és idegen fákat oltalmazni a hidegtül" című munkájában. A pálmaházak eredeti funkciója megváltozott, a XIX. század végére már közvetlen kapcsolatban álltak a lakóterekkel, és a közösségi terek - a nappali, a társalgó és az étkező - szerves részévé váltak.
Talán a legismertebb korabeli télikert a londoni Kristálypalota.

Az épület az első Világkiállításra készült, mely 1851-ben került megrendezésre. Tervezője az egyik hercegi udvar főkertésze, Joseph Paxton volt, aki mielőtt megálmodta volna ezt a csodálatos építményt, már számtalan üvegházat építtetett saját elképzelései szerint. Mivel nem volt sem építész, sem mérnök, így a szerzett tapasztalatai alapján tervezte meg a teljes felületén üveggel határolt, csaknem 72 000 m² alapterületű kiállító csarnokot. A korszak egyik legjelentősebb építménye bár a romantikus építészet idején keletkezett, azonban nem viseli magán a korszak stílusjegyeit. Szabványosított méretekkel dolgozott, ezzel az építészetben is meghonosította az ipari sorozatgyártás alkalmazását. Ebből a szempontból is a század egyik legnagyobb építészeti szenzációjának nevezhető.

Magyarországon a főúri télikertek többsége nem élte túl a történelem viszontagságait. A főleg vasvázas elemekből készült kerti melegházak az egzotikus nővények iránti fokozott érdeklődés miatt váltak divatossá. Az egyénileg készült üvegházak gazdag díszítései a kőarchitektúrát igyekeztek utánozni, miközben kihasználva a vasszerkezet adta hatalmas áthidalási lehetőségeket, könnyed, légies szerkezeteket építettek.

A londoni Kristálypalota építésekor alkalmazták elsőként a szabványosított üvegméreteket (a gyors kivitelezés és a könnyű cserélhetőség miatt) és az előre gyártott szerkezeti elemeket. Ezzel bebizonyosodott, hogy az ipari sorozatgyártás módszerei az építésben is hasznosíthatóak.

Csak a múlt század vége felé kezdett fontossá válni a magas hőszigetelési érték és a szinte tökéletes légzárás. A hőhidas szerkezeteket kezdték felváltani az alacsony hőszigetelési értékkel rendelkező anyagok használata. A funkciójában megváltozott télikert a közösségi tereket bővítette, kielégítve elsősorban a pihenés és a szabadidő eltöltésében megjelenő újfajta elvárásokat.
A télikertrendszer gyártók megjelenésével rohamos fejlődésnek indultak a télikertek. A jelentős kutatásnak és fejlesztésnek köszönhetően a rendelkezésre álló széles profilválasztékkal a legbonyolultabb tetőkialakításokat is megbízhatóan lehet kivitelezni a rendszerhez tartozó elemekkel, kiküszöbölve a rögtönzött, ad-hoc megoldásokat.